A történet melyet megosztanék veletek jó 3-4 éve kezdődött. Van egy baráti társaság ,ha nem muszáj, nem nevesíteném a betegeket, van köztük, villanyszerelő, képvágó, benzinkutas, gépész, marós , autószerelő, stb. a lényeg a közösségben hogy senki sem normális. /szép is lenne, ha tiszták lennének/ Van egy fix pont az életükben: a filmbeli Üvegtigris, jelen esetben a mocis bolt. A "vágó " jó pár éve nem tudott nyugodtan dolgozni, így a neten keresgélve rátalált a sokak által hülyeségnek tartott szórakozásra: Offroad MopedRally! Ez mekkora hülyeség. Az idők kezdete előtt, nem is foglalkoztak a beteg gondolattal. Aztán eltelt egy év, és ismét felszínre tört a karma, a végzet. Mindenki motoros beállítottságú alapvetően, ám a terepmotorozás vagy a múlté volt, vagy nem is jelentett semmit a többségnek. Ennek ellenére a "beteg sereg" rábólintott. Elindulunk a rallyn! 
A Földönkívüli, a Villanyszerlő, Gargapitics, a Vágó, és a Szerelő rengeteg energiát nem sajnálva elkezdtek áldozatokat felajánlani a Sebesség Istenének. Vásároltak olcsó alkalmasnak tűnő mocikat. Volt terepezés, motorerősítés, merevítés. Bejárták a környező hegyeket, edzés címszóval. A lényeg: felkészültek a kihívásra! Míg a verseny előtti napon jött a kérdés, „A homokkal hogy vagytok? Na szép , mindenre számoltak de a homokkal nem. Mi az, hogy homok? Magyarországon vagyunk, vagy nem? Mindegy is, légszűrő tuningok ezerrel. Aztán bekövetkezett a végzet. Az előző netes nevezés meg volt, meg jött a GPS track, a moci tele benzinnel, nem lehet probléma!
Elindult a beteg sereg! Reszkess Kárpát medence ! Az első 50 kilométer szinte eseménytelen, nem találják az utat, hol lehet az ellenőrzőpont? Várjatok, elveszett az Űrlény. Na és jött a homok!!! Nem is gondolná az ember fia, hogy ez is az ország része, és de. Rá kell ébredni ez itt a Góbi magyar kirendeltsége. A gépeken azonnal jelentkeznek a tervezési, és karbantartási hiányosságokból adódó tünetek: változó alapjárat, érdekes motorhang, beragadó gáz, egyre többet tisztított gyertyák, és sorolni lehetne a viccesés és katasztrofális jeleket, melyek mind arra mutatnak - nagy bajok várhatók. Na de menjünk, haladjunk. Szó-szó, az orgoványi kutat már csak a hiányos csapat érte el. Az alábecsült HOMOK, mindegy. Szóval kösz a tapasztalatot. A homok isten IMMOTHEP megkapta a kellő számú áldozatot.
Jött egy kis nyugalom a hétköznapokban. Mindenki visszatért a hétköznapi betegségéhez. Na, de közeledett az ŐSZ. Az őszi gurulás már nem érintette meg az egész bagázst, egy főre csökkent a létszám, főleg a tó közepére állított simsonos fotók ölték meg a kedvet. A két hétig tartó esőzés megölte a hangulatot. A szerelő hozta a szokásos beteg gondolatait, nem riadt vissza. Társaságnak és sofőrnek a "Vágó" és az "Űrlény" elkísérte. Hihetetlen volt, de elérkezett az idő, a hideg hajnalt követően, több száz kilométer megtétele után a végcél előttük volt, Mélypont. Morálisan és fizikailag is?
Na, de csak elindult a díszes társaság. Kb. 25 neurológiai eset az esőzések ellenére ott volt, hihetetlen. A kezdő dagonya után kialakuló kellemesebb talaj , és a javuló időjárás, teljesen hibátlan gurulást eredményezett. Ezen a túrán bizonyította a továbbfejlesztett 2.0-ás technika a túlélő képességét. (megerősített váz, új futómű, más rendszerű légszűrő)
Ez volt az a pont ahol a kezdeti felsülés után ismét érezhető volt a remény, meg lehet csinálni a rallyt, úgy hogy a moci is túléli. Aztán újabb felsülés következett a Pünkösdi rallyn. Ismét az esőzés volt a visszatartó erő. A folyamatos eső és a hideg miatt, félve a következményektől, a teljes csapat feladta. A megtett kb. 30-40 km megtételéhez annyi idő kellett, mint máskor 100-120km-hez.Ekkor fogalmazódott meg a gondolat: eltelik pár hét, lesz még jó idő is, illetve születésnap is.
SZÜLETÉSNAPI GURULÁS - a gondolatot tett követte. A 3.0-ás gépsárkány hibátlannak tűnt, a társaság kiegészült két új motorossal is. Az időjárás kegyes a betegekhez. Minden klappolt. Valamelyest alázatot kellett volna mutatni a sebesség istenének. Mindegy is már megtörtént.
Klassz túra volt mind a 240km, és jött a vírus újabb alfaja : Erdély. Az e-féle nyugodtan megülni nem tudó fószernek ez maga lett volna a mennyország, ha menni tudott volna. Tanulság: csak úgy közlekedj, hogy az őrangyalod utolérjen. Egyszerűen sajnálom, hogy nem mehetek, a kialakult klassz csapattal . Érzem a hiányát, hogy nem találkozunk személyesen, nem gurulhatunk falkába.
Motorozzatok!
Mutassátok meg Erdélynek !
Derítsétek fel a terepet, mert jövőre érkezek én is!
Üdv egy beteg.
Comments powered by CComment