Sziasztok!
Végre eljött ez a nap is, amit annyira vártunk, Pünkösd szombat, vagyis a Moped Rally napja. Hihetetlenül vártam már, mert véleményem szerintem ez a legjobb motoros rendezvény.
Péntek délutáni órákban (mivel nyilván egész héten ment a munka) elkezdtük felpakolni a motorokat a futóra. Az én járművem egy Simson S51 és egy Suzuki Ts 50, amivel ugyan Tibi jött. Sokak szerint Enduro nem játszik, de szerencsére kaptunk rá engedélyt, mivel léghűtéses, és ugye már nem is fiatal. Sárra is felkészültünk az esőzések miatt, hátizsákokkal és szerszámokkal egyaránt. Már csak az óra csörgést vártuk, hajnali 3-kor ébredés, majd indulás.
Új start helyszín volt az idén, egy nagy, zárt terület, ami nagyon tetszett nekem. Volt rajtsorrend -nagy bánatomra-, mivel mi természetesen az elején szeretünk indulni, de most valahol, egész hátulról indultunk. Futóról lepakolás, regisztrálás, póló átvétel, és ezek után csak a várakozás és a várakozás. Az utóbbi időben mindig egyedüli nőként indultam, de nagy örömömre most hárman is csatlakoztak, csajok csapata Kendivel az élen, igaz Ő nem nő, de utólagosan megtudtam többet hisztizik, mint a csajok, beillet a csapatba. Így mi négyen, nők erősítettük a mezőnyt. Reggel 6:30-tól rajtoltak a klasszikus Mopedek, utána robogók és csapatok, majd csak a végén, 7:30-tól Simsonok és társai, és mi egy perccel később. Hát mit ne mondjak, az első pár 100 méter után az út széle már motorosokkal volt terítve, szereltek, csomagot rögzítettek, navigációt igazgattak.
És még csak ezután jött csak a fekete leves, vagyis a kavicsos, murvás talaj, amit a leginkább nem szeretek, még a sár is jobb, de sár sehol, még egy kis tócsa sem. Navigációs szempontból nagyon kellet figyelni, de mi erre is készültünk, Tibinél a telefon és mellette a GPS is fel volt szerelve, így biztosítva magunkat. Nekem a telefon is elég volt. A Mérőtoronyhoz érve szép látvány fogadott minket, nagy nyüzsgés-forgás, akárcsak egy hangyaboly. Szerencsémre gyors sikerült válasz adni a kérdésre, így mentünk is tovább, legalább már ők nem porolnak és vágják össze az utat előttünk. Gond nélkül megérkeztünk a csatornához, ami ismét csak tele volt motorosokkal, de mi a kerülő utat választottuk, mivel csak -10 percet kaptam volna, és így a motorjaink se áztak be. Megkaptuk a pecsétet, meg is válaszoltam a kérdést és haladtunk tovább. Ezek után viszont az orrom hegyéig is alig láttam, akkora port kevertek előttünk a többiek. Ismét tudatosult bennem, hogy elsőnek jobb indulni.
Szépen kerülgettük az elötünk haladókat, mármint mikor nem úgy mentek, hogy egy kis hely sem maradt a kerülésre, hiszen sokan nem ismerik a visszapillantó tükröt. Nekem az 52-es út volt a vízválasztó, onnantól hazai volt a terep. Egy szál gond nélkül haladtunk tovább, majd volt egy kicsit hosszabb pihenő a benzinkúton, ahol ettünk és ittunk. Sehol nem álltunk feleslegesen, pontoknál is csak széltében beírtuk a választ és mentünk tovább, így nem sokan tudtak leelőzni. Egy vagy két robogó és egy Simsonos csapat de Ők mentek de nagyon a tuning ennyit jelent nem mindegy. hogy 50vagy 70ccm.de ezt nem is firtatom tovább.
Célban már vártak minket, 6:02 alatt teljesítettük 203 km-t, aminek nagyon örültünk. Átlagsebességünk 37 km/h volt egy gyári S51-es Simson, és egy Suzuki Ts 50 nyergében. Vártuk az utánunk érkezőket, ettünk egy finom gyrost, és az eredményhirdetés után indultunk haza.
Köszönjük Taki és a háttér csapat munkáját jól éreztük magunkat, alig várjuk már a folytatást!
Ui.: megint bebizonyosodott, legjobb a homokban motorozni. MopedRally ❤️😍
Comments powered by CComment